|
2023-10-12 23:37:40, csütörtök
|
|
|
"Az evangéliumból olyan békét merítek, amely többet ér ezer világnál"
1772. április 16.
"Kedves barátom,
Remélem, hogy az Úr vágyaimat és céljaimat szinte egyetlen tanulmányi pontra, az Ő igazságának megismerésére szűkítette le. Minden más szerzemény múlandó és viszonylag hiábavaló.
És mégis, sajnos, lassú tanuló vagyok; és nem látom, milyen tekintetben jutok előre, hacsak nem abban, hogy napról napra jobban megerősödöm saját ürességem és minden lelki jóra való képtelenségem meggyőződésében.
És mivel ennek ellenére még mindig képes vagyok megállni a helyemen, remélem, mivel semmilyen hatás nem lehet megfelelő ok nélkül, hogy némi előrehaladást értem el, bár magam számára észrevehetetlen módon, a Jézustól mint mindenemtől való egyszerűbb függés felé.
Nekem megadatott, hogy szomjazzak és kóstoljak, ha nem is adatott, hogy bőségesen igyak; és hálás lennék a vágyért.
Látom és helyeslem az evangéliumi üdvösség bölcsességét, kegyelmét, alkalmasságát és elégségességét; és mivel bűnösöknek szól, és én bűnös vagyok, és az ígéretek nyitottak, nem habozom, hogy magaménak nevezzem.
Fáradt, megterhelt lélek vagyok; Jézus meghívott, hogy jöjjek, és képessé tett arra, hogy bízzak benne. Ritkán van nyugtalanító kétségem, legalábbis nem tartósan, ami a bocsánatomat, elfogadásomat és az Újszövetség összes áldásában való részesedésemet illeti.
És ezernyi gyöngeség és rossz között, amelyek alatt nyögök, lelkiismeretem bizonyságot tesz, amikor az Ő Igéje próbája alatt állok, hogy vágyam őszintén feléje irányul, hogy nem választok más részt, hogy nem szolgálhatok más mesternek.
Amikor a közelmúltban ezt elmondtam barátunknak, csodálkozott, és megkérdezte: "Hogyan lehetséges, hogy ha ezeket a dolgokat mondhatod, ne örülj mindig?".
Kétségtelen, hogy az evangéliumból olyan békességet merítek, amely alapjában véve többet ér ezer világnál; de így van - csak a magam nevében beszélhetek -, bár az evangélium igazságain nyugszom és élek, azok ritkán hatnak rám meleg és eleven örömmel.
Nyilvánosság előtt ugyan néha komolyan és nagyon meghatódva mutatkozom; de még ilyenkor is inkább úgy tűnik számomra, mintha ez a mások épülésére rám bízott ajándék része lenne, mint olyan érzés, amely igazán az enyém.
Mert amikor magamban vagyok, általában furcsa módon tompa és ostoba vagyok, vagy vad és féktelen képzeletnek vagyok a zsákmánya; úgyhogy valóban mondhatom, hogy amikor jót akarok tenni, a gonosz, a szörnyű gonosz jelen van velem.
Ah, mennyire különbözik ez az értelmes kényelemtől! És ha másokhoz hasonlítanám magam, ha az ő tapasztalataikat tenném mércémmé, és nem segítenének abban, hogy Isten biztos igéjéhez, mint menedékemhez vonuljak vissza, milyen nehéz lenne fenntartanom azt a reményt, hogy nekem akár részem, akár sorsom van a dologban!
Azokat az időket nevezem jó időszakoknak, amikor figyelmemet egy kicsit is meg tudom ragadni arra, amiről éppen beszélek; ami valóban nem mindig, de nem is gyakran történik meg velem az imádságban, és még ritkábban a Szentírás olvasása közben.
Ítéletem ezeket az eszközöket áldott kiváltságoknak tekinti, és a Sátán nem tudott elűzni tőlük; de a végrehajtásukban túl gyakran találom őket feladatnak. Vonakodást érzek, amikor az alkalmak visszatérnek, és örülök, amikor befejeződnek.
Ó, micsoda rejtély az ember szíve! Micsoda harc a hivő élet! (Legalábbis azon az úton, amelyen az Úr szívesen vezet engem.)
Micsoda okom van arra, hogy a porban feküdjek, mint a bűnösök főnöke, és micsoda okom van a hálára, hogy az üdvösség teljesen kegyelemből van!
Minden panaszom ellenére még mindig igaz, hogy Jézus meghalt és feltámadt; hogy Ő örökké él, hogy közbenjárjon, és képes megmenteni a végsőkig.
Másrészt azonban, ha arra a szívbeli örömre gondolok, amelyben az Ő némelyik embere él, és összehasonlítom azzal a látszólagos halottassággal és a lelkiség hiányával, amelyet én érzek, ez szomorúságra késztet.
Úgy gondolom azonban, hogy a Szentírás különbséget tesz hit és érzés, kegyelem és vigasztalás között: ezek nem elválaszthatatlanok, és talán, amikor együtt vannak, az egyiknek a mértéke gyakran nem egyenlő a másiknak a mértékével.
De bár imádkozom, hogy mindig vágyakozzam és sóvárogjak az Ő orcájának fénye után, mégis annyira elégedett lennék, ha elhinném, hogy az Úrnak bölcs és irgalmas okai vannak arra, hogy ennyire távol tart engem azoktól a vigasztalásoktól, amelyekre megtanított, hogy jobban kívánjam és értékeljem őket, mint a nap fényét."
John Newton |
|
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
Címkék: végrehajtásukban, tapasztalataikat, vigasztalásoktól, összehasonlítom, meggyőződésében, észrevehetetlen, részesedésemet, kiváltságoknak, lelkiismeretem, elégségességét, halottassággal, alkalmasságát, evangéliumból, előrehaladást, megismerésére, képtelenségem, elfogadásomat, időszakoknak, fenntartanom, bölcsességét, közbenjárjon, szomorúságra, befejeződnek, visszatérnek, nyugtalanító, bocsánatomat, közelmúltban, szolgálhatok, csodálkozott, hasonlítanám, menedékemhez, nyilvánosság, evangéliumi, különbséget, vigasztalás, bizonyságot, evangéliumból olyan, evangéliumi üdvösség, ígéretek nyitottak, dolgokat mondhatod, magam nevében, evangélium igazságain, mások épülésére, szörnyű gonosz, értelmes kényelemtől, időket nevezem, eszközöket áldott, alkalmak visszatérnek, ember szíve, hivő élet, porban feküdjek, bűnösök főnöke, John Newton,
|
|
|
|
evangéliumból olyan, evangéliumi üdvösség, ígéretek nyitottak, dolgokat mondhatod, magam nevében, evangélium igazságain, mások épülésére, szörnyű gonosz, értelmes kényelemtől, időket nevezem, eszközöket áldott, alkalmak visszatérnek, ember szíve, hivő élet, porban feküdjek, bűnösök főnöke, üdvösség teljesen, szívbeli örömre, látszólagos halottassággal, lelkiség hiányával, mértéke gyakran, végrehajtásukban, tapasztalataikat, vigasztalásoktól, összehasonlítom, meggyőződésében, észrevehetetlen, részesedésemet, kiváltságoknak, lelkiismeretem, elégségességét, halottassággal, alkalmasságát, evangéliumból, előrehaladást, megismerésére, képtelenségem, elfogadásomat, időszakoknak, fenntartanom, bölcsességét, közbenjárjon, szomorúságra, befejeződnek, visszatérnek, nyugtalanító, bocsánatomat, közelmúltban, szolgálhatok, csodálkozott, hasonlítanám, menedékemhez, nyilvánosság, evangéliumi, különbséget, vigasztalás, bizonyságot, képzeletnek, megerősödöm, beszélhetek, kegyelemből, látszólagos, megtanított, barátunknak, mindenemtől, kétségtelen, megkérdezte, figyelmemet, kényelemtől, tekintetben, újszövetség, vágyakozzam, igazságának, segítenének, megmenteni, igazságain, evangélium, mutatkozom, egyszerűbb, meghatódva, békességet, lehetséges, eszközöket, bűnösöknek, feladatnak, megterhelt, imádságban, szomjazzak, legalábbis, különbözik, megadatott, vonakodást, szerzemény, szűkítette, viszonylag, mértékével, értékeljem, tanulmányi, sóvárogjak, , ,
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
113 db bejegyzés |
e év: |
375 db bejegyzés |
Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4426
- e Hét: 38202
- e Hónap: 67514
- e Év: 255316
|
|
|